Gazdaság
-
Újabb csapás a megújuló energia terjedésének: leállt a jelentős szélerőmű projekt
A dán Orsted energiacég bejelentette, hogy leállítja a Hornsea 4 nevű szélerőmű projektet, amely az Egyesült Királyság keleti partvidékén, Yorkshire térségében valósult volna meg. Ez a szélerőmű a világ egyik legnagyobb offshore szélfarmjaként indult volna, és potenciálisan 2,4 GW energiát termelhetett volna, ami elegendő lenne több mint egy millió háztartás ellátására. Az Orsted közleményében arra hivatkozott, hogy a projekt gazdaságilag már nem indokolt, annak ellenére, hogy 15 éves szerződést kötöttek az Egyesült Királyság kormányával, amely garantálta az energia eladását egy előre meghatározott áron. A brit offshore szélerőmű szektor az utóbbi években jelentős költségnövekedéssel szembesült, amit a kormány is elismer. A Kormányzati Energia Biztonsági és Nulla Nettó Szén-dioxid Emisszióért Felelős Minisztérium…
-
Bill Gates 2045-re a vagyonának legnagyobb részét jótékony célokra ajánlja fel
Bill Gates, a Microsoft alapítója, bejelentette, hogy a következő 20 évben szándékában áll a hatalmas vagyonának 99%-át jótékony célokra adományozni. Gates egy blogbejegyzésében részletezte, hogy a Gates Alapítványon keresztül kívánja felgyorsítani adományozási tevékenységét, és tervei szerint az alapítvány működését 2045-ben befejezi. „Az emberek sok mindent fognak mondani rólam, amikor meghalok, de eltökélt szándékom, hogy a ‘gazdagon halt meg’ ne legyen az egyikük” – fogalmazott. A 69 éves Gates elmondta, hogy az általa alapított alapítvány eddig már 100 milliárd dollárt adományozott egészségügyi és fejlesztési projektekre, és várakozásai szerint a következő két évtizedben további 200 milliárd dollárt fog költeni, a piaci helyzet és az infláció függvényében. A blogbejegyzésében Gates egy 1889-es esszét…
-
India és Pakisztán feszültségcsökkentésének lehetőségei
Az India és Pakisztán közötti válság egyre komolyabb fordulatot vesz, és a világ különböző országaiból érkező hangok egyre inkább a megnyugvásra szólítanak fel. Kezdetben sokan úgy gondolták, hogy miután India légicsapásokat hajtott végre, és Pakisztán azt állította, hogy több indiai repülőt is lelőtt, ami Delhi részéről nem kapott megerősítést, mindkét fél „győzelmet” könyvelhet el, ami lehetővé tenné a feszültség csökkentését. Azonban a helyzet súlyosbodása azt jelzi, hogy a kölcsönös támadások elhúzódása sokkal súlyosabb következményekkel járhat. A múltban, például a 2019-es és 2016-os konfliktusok során az Egyesült Államok és néhány más globális hatalom nyomást gyakorolt Delhire és Iszlámábádra, hogy kontrollálják a helyzetet és csökkentsék a feszültséget. Most azonban a szenvedélyek magasra…
-
David Dimbleby: A szabad piac öröknek tűnt, míg Trump fel nem bukkant
Az 1974-es év emlékezetes maradt, hiszen ekkor kezdődött a küzdelem a munkavállalói bérekért folytatott harcban, a kormány és a szakszervezetek között. Az infláció folyamatosan emelkedett, a kormány helyzete pedig egyre kilátástalanabbá vált: ha szembeszálltak a bányászokkal, az ország energiarendszere leállhatott a sztrájkok miatt, de ha engedtek és emelték a béreket, az infláció az egekbe szökött volna. A helyzetet tovább bonyolította a globális olajválság, amely váratlanul érkezett, és káoszt hozott a gazdaságokba, beleértve Nagy-Britanniát is. A kormány háromnapos munkahét bevezetésére kényszerült, a villamosenergia-kimaradások pedig mindennapossá váltak, hirtelen sötétségbe borítva az országot. A kormány pedig úgy tűnt, elvárta, hogy a lakosság egyszerűen kezelje a helyzetet. Ebben az évben kezdtem el a BBC…
-
Egymillió kétszázezer embert érintettek a bérfizetési banki leállások
Az Egyesült Királyságban közel 1,2 millió embert érintettek a banki szolgáltatások leállásai, amelyek idén év elején, sokak számára a fizetési napok alkalmával történtek. Az esemény részletei a Lloyds, a TSB, a Nationwide és a HSBC által Dame Meg Hilliernek, a Közönséges Kincstári Bizottság elnökének írt levelekből derültek ki. A bizottság éppen ezt az ügyet vizsgálja, amely február 28-án zajlott. A HSBC arról számolt be, hogy aznap az ügyfelek átlagosan két órát vártak, hogy elérjék az online ügyfélszolgálati csapatot, míg a normál várakozási idő öt perc lenne. A bankok leveleikben arról tájékoztatták a bizottságot, hogy kártérítést fizettek az érintett ügyfeleknek, és részletezték, milyen lépéseket tesznek a hasonló problémák jövőbeli elkerülésére. A…
-
Globális áremelkedés az Xboxoknál a tariffák körüli bizonytalanság miatt
A Microsoft nemrégiben jelentette be, hogy jelentős áremeléseket hajt végre Xbox konzoljain, hivatkozva a növekvő fejlesztési költségekre és az úgynevezett „piaci körülményekre”. Az áremelések országonként eltérőek, és a brit piacon az Xbox Series S ára 50 fonttal emelkedik, így az új ár 299,99 font lesz. Az Egyesült Államokban még drasztikusabb áremeléseket tapasztalhattunk, ahol a Series X ára 100 dollárral (kb. 75 fontra) vagy akár 130 dollárral nőtt a modelltől függően. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy az Egyesült Államok által bevezetett vámok várhatóan még inkább megemelik a fogyasztói árakat, ami globális gazdasági bizonytalanságot idéz elő. A Microsoft azonban nem nyilatkozott arról, hogy a vámok lennének az áremelés mögött álló fő ok.…
-
Dél-Amerika nyerhet Trump kereskedelmi vámjaival?
Donald Trump legutóbbi bejelentése, amely a világ különböző országaival szembeni kereskedelmi vámok mértékét érintette, jelentős megkönnyebbülést hozott Dél-Amerika országaiban. A kontinens tizenkét államából tíz, köztük a legnagyobb gazdaságok, Brazília és Argentína, a legkisebb, 10%-os vámot kapták, míg Guyana és Venezuela kezdetben magasabb, 38%-os és 15%-os vámot szenvedett el, de ezeket később szintén csökkentették 10%-ra. A bejelentés különösen fontos volt, mivel Trump úgy döntött, hogy 90 napra felfüggeszti a magasabb vámokat a legtöbb ország számára. Kivételt képezett Kína, amely 145%-os vámot kapott, míg Kanada és Mexikó egyes exporttermékeire 25%-os vámot alkalmaztak. A kommentátorok, akik ezt a helyzetet Dél-Amerika győzelmeként értékelik, azt állítják, hogy Kínára, Kanadára és Mexikóra kivetett magasabb amerikai vámok…
-
Trump kriptovalutája szárnyal, miközben vacsorát kínál a vezető befektetőknek
Donald Trump, az Egyesült Államok korábbi elnöke, újabb különleges lépést tett a kriptovaluták világában, amelynek következtében a $Trump nevű mémérme ára jelentősen megugrott. Az árfolyam emelkedése leginkább annak köszönhető, hogy Trump bejelentette, hogy két exkluzív eseményt rendez a valuta legnagyobb befektetői számára. A $Trump mémérme hivatalos weboldala szerint a 220 legnagyobb birtokos külön meghívót kap egy privát gálavacsorára, amelyet május 22-én tartanak, és ezt a rendezvényt a világ „legexkluzívabb meghívásaként” emlegetik. A Coinbase kriptovaluta kereskedési platform adatai szerint a $Trump ára több mint 70%-kal emelkedett a bejelentést követően, de még így is jelentősen elmarad a januári indulásakor elért rekordszinttől, amely több mint 74 dollár volt. A digitális valuta a Trumphoz…
-
Fokozott határellenőrzések indultak Németországban
A német belügyminiszter, Alexander Dobrindt (CSU) utasítására szigorúbb határvédelmi intézkedések léptek életbe Németországban. Az első szövetségi tartományokban, mint például Bajorországban, a német rendőrség megerősítette a határellenőrzést Ausztria és Csehország felé. A határátlépés során a változások az utazók számára is észlelhetők lesznek. A szigorúbb szabályok miatt külföldről érkező kritikákra is reagáltak, míg Ausztria nyugodtan kezelte a helyzetet. A német hatóságok hangsúlyozták, hogy a határátkelők és az ingázók számára a kellemetlenségeket a lehető legkisebbre próbálják csökkenteni. A nyilatkozat szerint a megnövekedett ellenőrzések tapasztalhatók lesznek, de eddig nem jelentettek hosszabb várakozási időt a német-osztrák határátkelőkön. Salzburgban, a határ közeli Oberndorf településen azonban zűrzavart tapasztaltak. Dobrindt, aki nem sokkal a hivatalba lépése után bejelentette,…
-
Fed: Trump ellenére változatlan marad a kamatláb
A Federal Reserve, az Egyesült Államok központi bankja, a legutóbbi ülésén úgy döntött, hogy a kamatlábakat változatlanul hagyja. Jerome Powell, a Fed elnöke által vezetett monetáris politikai testület a kulcskamatot 4,25 és 4,50 százalék között tartotta. Ez a döntés ellentmond Donald Trump amerikai elnök követeléseinek, aki sürgeti a kamatok gyors csökkentését. A Fed vezetősége hangsúlyozta, hogy a döntéshez szükség van a vámháború következményeinek alaposabb megértésére, amelyet Trump indított el. A vámintézkedések hatásai a gazdaságra és az árakra jelenleg még nem világosak, és a jövőbeli gazdasági kilátásokkal kapcsolatos bizonytalanság tovább nőtt. A Fed figyelmeztetése szerint a gazdaság az év elején, Trump elnökségének első hónapjaiban váratlanul zsugorodott, miután korábban hosszú időn át…