Dél-Amerika nyerhet Trump kereskedelmi vámjaival?
Donald Trump legutóbbi bejelentése, amely a világ különböző országaival szembeni kereskedelmi vámok mértékét érintette, jelentős megkönnyebbülést hozott Dél-Amerika országaiban. A kontinens tizenkét államából tíz, köztük a legnagyobb gazdaságok, Brazília és Argentína, a legkisebb, 10%-os vámot kapták, míg Guyana és Venezuela kezdetben magasabb, 38%-os és 15%-os vámot szenvedett el, de ezeket később szintén csökkentették 10%-ra. A bejelentés különösen fontos volt, mivel Trump úgy döntött, hogy 90 napra felfüggeszti a magasabb vámokat a legtöbb ország számára. Kivételt képezett Kína, amely 145%-os vámot kapott, míg Kanada és Mexikó egyes exporttermékeire 25%-os vámot alkalmaztak.
A kommentátorok, akik ezt a helyzetet Dél-Amerika győzelmeként értékelik, azt állítják, hogy Kínára, Kanadára és Mexikóra kivetett magasabb amerikai vámok lehetőséget adhatnak a dél-amerikai áruk számára, hogy vonzóbbá váljanak az Egyesült Államokban és globálisan. Ez a nézet azonban leegyszerűsíti a Dél-Amerika által is tapasztalt globális kereskedelmi instabilitás kérdését. A kontinens gazdasága gazdag alapanyagokban, különösen a legnagyobb exportőrök, mint Brazília és Argentína esetében, ahol szója, kőolaj és Brazília esetében vasérc is jelentős exporttermék.
A Trump által kivetett magas vámok Kínára lehetőséget teremthetnek Dél-Amerika exportőreinek. Például Brazília növelheti mezőgazdasági exportját Kínába, hogy pótolja az Egyesült Államokból származó korábbi szállítmányokat. Kína már eddig is Brazília legnagyobb exportpiaca volt az Egyesült Államok után. A múltban, amikor Trump először emelt vámokat Kínára, az ország áthelyezte egyes alapanyag-beszerzéseit az Egyesült Államokból Brazíliába, ezzel növelve a brazil szójaexportot. A jelenlegi brazil szójaaratás is kedvező lehetőségeket rejthet, amint azt Frederico D’Avila, egy farmer és volt politikai vezető említi, aki Bolsonaro ex-elnökhöz közel álló személyiség. D’Avila a BBC-nek nyilatkozva kifejtette, hogy Trump első ciklusa „kiváló volt a brazil mezőgazdaság számára”, mivel a vámok kedveztek nekik.
Ugyanakkor Juan Carlos Hallak, a Buenos Aires-i Egyetem nemzetközi gazdasági professzora figyelmeztetett arra, hogy a „bilaterális akadályok” emelése a termékek eladásaira vonatkozik, nem pedig a pénzügyi nyereségekre, mivel az árakat globálisan határozzák meg. Hallak szerint a dél-amerikai országok nem várhatnak jelentős pénzügyi előnyöket Trump intézkedései nyomán, csupán más vásárlókat.
A brazil húsipar például szintén reménykedik abban, hogy Trump’s döntései révén nagyobb globális értékesítési lehetőségekhez juthat. Luiz Inácio Lula da Silva, Brazília elnöke nemrégiben Japánban járt, hogy megnyissa a japán piacot a brazil húsexport előtt. Jelenleg Japán a húsának 40%-át az Egyesült Államokból szerzi be, de Trump 24%-os vámot ígért, ami miatt Tokió Dél-Amerikából is vásárolhat.
Egyéb brazil iparágak, mint például a kávé és a lábbeli, szintén versenyelőnyhöz juthatnak ázsiai versenytársaikkal szemben az Egyesült Államok piacon. Brazília a világ legnagyobb kávétermelője, amit Vietnam, Indonézia és Kolumbia követ. Trump kezdetben Vietnámra 46%-os, Indonéziára pedig 32%-os vámot vetett ki, ami, ha júliusban ismét bevezetésre kerül, jelentősen megdrágíthatja a kávét az Egyesült Államokban.
Bár sokan optimisták Dél-Amerika jövőjét illetően, a helyzetet bonyolítja, hogy a 10%-os vám is jelentős kockázatokat hordozhat. Még azok az országok is, amelyek alacsonyabb vámokat kaptak, szembesülhetnek a csökkenő amerikai kereslettel, ha az árak emelkednek. Ez különösen igaz az olyan importtermékekre, amelyek versenyeznek az amerikai belső termeléssel, mint az olaj, szója, réz, vasérc és lítium. Az Egyesült Államok a világ minden országából származó alumíniumra és acélra 25%-os vámot vetett ki, amely Brazíliát és Argentínát is érinti.
Továbbá, a jövőbeli kereskedelmi események és Trump politikai döntései is súlyosan befolyásolhatják a dél-amerikai országok helyzetét. Hallak figyelmeztetett, hogy nehéz előre látni, merre halad a helyzet, és mivel Trump célja a hazai termelés növelése, a Dél-Amerika számára kedvező kereskedelmi lehetőségek előfordulása is kérdéses. Ahogy a gazdasági szakértők is megjegyzik, Dél-Amerika nem biztos, hogy készen áll a lehetőségek kihasználására, és a jövőbeli események további bonyodalmakat hozhatnak.
Ezeket is érdemes megnézni
Hogyan alakítja át világunkat a mesterséges intelligencia?
Hogyan válasszunk megfelelő autóvezető oktatót?
