Új fejezet kezdődik az indiai-pakisztáni konfliktusban: megkezdődött az első drónháború
A világ első drónháborúja bontakozik ki a nukleáris fegyverekkel rendelkező szomszédos országok között Dél-Ázsiában. Csütörtökön India azzal vádolta Pakisztánt, hogy drónokkal és rakétákkal támadott meg három katonai bázist az indiai területen és a Kashmir alatt álló indiai területeken. Islamabad azonban gyorsan tagadta ezeket a vádakat, és azt állította, hogy az elmúlt órákban 25 indiai drónt lőttek le. Delhi nyilvánosan hallgatott, de a szakértők szerint ez a kölcsönös támadássorozat egy veszélyes új szakaszt jelez az évtizedek óta tartó rivalizálásban, ahol mindkét fél nemcsak tüzérségi fegyvereket, hanem pilóta nélküli fegyvereket is váltogat a volatilis határon.
A drónok, amelyek néma, távoli és tagadható eszközök, egy új fejezetet nyitnak az India és Pakisztán közötti konfliktusban. „Az India-Pakisztán konfliktus egy új drónkorszakba lép – abba, ahol az ‘láthatatlan szemek’ és a pilóta nélküli precizitás meghatározhatja az eszkalációt vagy a visszafogottságot. Így Dél-Ázsia vitatott égboltján az a fél, amelyik mesterien alkalmazza a drónhadviselést, nemcsak látja a csatatereket, hanem formálja is azokat” – mondta Jahara Matisek, az Egyesült Államok Haditengerészeti Háborús Főiskolájának professzora a BBC-nek.
Szerdán reggel Pakisztán azt állította, hogy indiai légicsapások és határon átnyúló tűz következtében 36 ember meghalt és 57-en megsebesültek Pakisztánban és a pakisztáni adminisztráció alatt álló Kashmirban. Ezzel szemben India hadserege legalább 16 civil halálát jelentette pakisztáni tüzérségi támadások következtében. India ragaszkodik ahhoz, hogy rakétatűzük egy halálos militant támadásra adott válasz volt, amely az indiai turistákat érte Pahalgamban a múlt hónapban – egy támadás, amelyben Islamabad tagadja a szerepét.
Pakisztán hadserege csütörtökön bejelentette, hogy 25 indiai drónt lőttek le különböző városokban, köztük Karachiban, Lahorban és Rawalpindiben. A drónok, amelyek állítólag izraeli gyártmányú Harop drónok voltak, technikai és fegyveralapú ellenintézkedésekkel lettek elfogva. India azt állította, hogy semlegesítette számos pakisztáni légvédelmi radart és rendszert, köztük egyet Lahorban, amit Islamabad tagadott.
A modern hadviselésben a lézerirányítású rakéták, bombák, drónok és pilóta nélküli légijárművek (UAV) kulcsszerepet játszanak, jelentősen növelve a katonai műveletek precizitását és hatékonyságát. Ezek képesek koordinátákat közvetíteni légicsapásokhoz, vagy ha felszerelve vannak, közvetlenül lézerrel megcélzott célpontokat kijelölni, lehetővé téve az azonnali beavatkozást. A drónokat csaliként vagy az ellenséges légvédelem elnyomására is használják, átrepülve a vitatott légterekbe, hogy kiváltsák az ellenséges radarok kibocsátását, amelyeket más fegyverek, például keringő drónok vagy anti-radiációs rakéták célozhatnak.
A szakértők szerint India drónflottája nagyrészt izraeli gyártmányú felderítő UAV-kra épül, mint az IAI Searcher és Heron, valamint a Harpy és Harop keringő lőszerekre – olyan drónok, amelyek rakétaként is funkcionálnak, képesek autonóm felderítésre és precíziós csapásokra. Különösen a Harop jelzi a magas értékű, precíziós célzott hadviselés felé való elmozdulást, tükrözve a keringő lőszerek növekvő jelentőségét a modern konfliktusokban.
Míg sokan úgy vélik, hogy India harci drónjainak száma „mérsékelt”, a közelmúltban 4 milliárd dolláros üzletet kötöttek 31 MQ-9B Predator drón beszerzésére az Egyesült Államoktól, amelyek 40 órán át képesek repülni és akár 40 000 lábnál is magasabbra emelkedhetnek. India emellett a rajdrón taktikák kifejlesztésén is dolgozik, nagy számú kisebb UAV-ot telepítve, hogy túlnyomja és telítse a légvédelmet, lehetővé téve a magasabb értékű eszközök behatolását.
Pakisztán drónflottája „kiterjedt és sokszínű”, mind helyi, mind importált rendszereket tartalmaz, mondta Ejaz Haider, a lahorei védelmi elemző a BBC-nek. Az állománya „több mint ezer drónt” tartalmaz, beleértve a kínai, török és hazai gyártók modelljeit. Kiemelkedő platformok közé tartozik a kínai CH-4, a török Bayraktar Akinci, valamint Pakisztán saját Burraq és Shahpar drónjai. Ezen kívül Pakisztán keringő lőszereket is fejlesztett, amelyek javítják csapási képességeit.
Matisek professzor véleménye szerint „Izrael technikai támogatása, amely a Harop és Heron drónokat biztosította, kulcsszerepet játszott India számára, míg Pakisztán török és kínai platformokra támaszkodása egy folyamatban lévő fegyverkezési versenyt tükröz”. Bár a legutóbbi dróncserék India és Pakisztán között jelentős eszkalációt jelentenek rivalizálásukban, a szakértők szerint alapvetően különböznek a dróncentrikus hadviseléstől, amelyet az orosz-ukrán konfliktusban figyelhetünk meg. Ott a drónok központi szerepet játszanak a katonai műveletekben, mindkét fél több ezer UAV-t telepít felderítésre, célzási feladatokra és közvetlen támadásokra.
Manoj Joshi, egy indiai védelmi elemző a BBC-nek azt mondta, hogy „a drónok bevetése [a folyamatban lévő konfliktusban] a vadászgépek vagy nehéz rakéták helyett alacsonyabb szintű katonai lehetőséget képvisel. A drónok fegyverzete kevésbé erős, mint a pilóta vezette repülőgépeké, így egy szempontból ez egy visszafogott lépés. Azonban, ha ez csupán egy előjáték egy szélesebb légi hadjárathoz, akkor a számítás teljesen megváltozik”.
Ejaz Haider úgy véli, hogy a legutóbbi dróntevékenység Jammu területén „taktikai válasznak tűnik az azonnali provokációkra, nem pedig teljes körű megtorlásnak [Pakisztán részéről]”. „Egy valódi megtorló csapás India ellen sokkoló és félelmetes lenne. Valószínűleg átfogóbb lenne, több platformot – mind pilóta nélküli, mind pilótás – bevonva, és szélesebb célpontok skáláját célozva meg. Egy ilyen művelet célja, hogy döntő hatást gyakoroljon, jelezve egy jelentős eszkalációt a jelenlegi kölcsönös támadásokon túl”.
Miközben a drónok
Ezeket is érdemes megnézni
Tudósok az űrből mérik a mikroszkopikus tengeri élőlények számát
Ötven évvel a háború után új amerikai kihívás elé néz Vietnám – vámok
