India és Pakisztán feszültségcsökkentésének lehetőségei

Az India és Pakisztán közötti válság egyre komolyabb fordulatot vesz, és a világ különböző országaiból érkező hangok egyre inkább a megnyugvásra szólítanak fel. Kezdetben sokan úgy gondolták, hogy miután India légicsapásokat hajtott végre, és Pakisztán azt állította, hogy több indiai repülőt is lelőtt, ami Delhi részéről nem kapott megerősítést, mindkét fél „győzelmet” könyvelhet el, ami lehetővé tenné a feszültség csökkentését. Azonban a helyzet súlyosbodása azt jelzi, hogy a kölcsönös támadások elhúzódása sokkal súlyosabb következményekkel járhat. A múltban, például a 2019-es és 2016-os konfliktusok során az Egyesült Államok és néhány más globális hatalom nyomást gyakorolt Delhire és Iszlámábádra, hogy kontrollálják a helyzetet és csökkentsék a feszültséget. Most azonban a szenvedélyek magasra hágtek, és a nacionalista retorika mindkét oldalon a tetőfokára hágott. India és Pakisztán soha nem állt ennyire közel a háborúhoz az utóbbi évtizedekben.

Ayesha Siddiqa, a pakisztáni tudós és a londoni King’s College vezető munkatársa figyelmeztetett arra, hogy a világ közössége csendben marad, ami rendkívül veszélyes. „Bár a feszültségek évtizedek óta tartanak, ez az első alkalom, hogy a két ország olyan konfliktusban áll, amelyet senki sem monitoroz, és amelyben senki nem kényszeríti őket a leállásra” – mondta Siddiqa. Ha Washington nem lép közbe, Iszlámábád és Delhi továbbra is folytathatják kölcsönös vádaskodásaikat. Marco Rubio amerikai külügyminiszter arra figyelmeztette India és Pakisztán vezetőit, hogy csökkentsék a feszültséget, azonban más amerikai vezetők üzenete eltérő. JD Vance, az Egyesült Államok alelnöke a Fox News-nak adott interjújában kijelentette, hogy a két ország közötti potenciális háború „nem a mi dolgunk”. „Azt akarjuk, hogy a helyzet a lehető leghamarabb csökkenjen. Ezeket az országokat nem tudjuk irányítani” – tette hozzá Vance, aki éppen Indiában járt, amikor a Kasmírban történt merénylet következtében 26 civil életét vesztette.

A múltbeli India-Pakisztán összecsapások során, például 2019-ben, a feszültség viszonylag gyorsan lecsillapodott, miután India végrehajtott egy úgynevezett „sebészeti csapást” a feltételezett terroristák táborai ellen Pakisztán területén. Az események során egy indiai katonai repülőgépet lelőttek, és a pilótát elfogták, majd két nappal később Washington és más világ hatalmak beavatkozásának köszönhetően szabadon engedték. Jelenleg azonban a konfliktus intenzitása sokkal nagyobb, és a szenvedélyek mindkét oldalon kicsúcsosodtak. A Trump-adminisztráció prioritásai inkább a vámok, Kína, valamint az ukrán-orosz helyzet körül forognak, ami azt jelzi, hogy a nemzetközi közösség összehangolt erőfeszítéseire van szükség a két nukleáris hatalom közötti feszültség csökkentésére.

Kína, amely szintén jelentős szereplő Dél-Ázsiában, szoros gazdasági és katonai kapcsolatokat ápol Pakisztánnal. A kínai kormány több mint 50 milliárd dollárt fektetett be Pakisztánba a Kína-Pakisztán Gazdasági Folyosó részeként, hogy elősegítse a kereskedelmet. Kína és India között a határviták sem rendezettek, és a két ország legutóbb 2020-ban a Himalája régióban összecsapott. Annak ellenére, hogy a feszültségek fennállnak, Kína India második legnagyobb kereskedelmi partnere. Shen Dingli, sanghaji nemzetközi kapcsolatok szakértője a BBC-nek nyilatkozva azt mondta, hogy ha az Egyesült Államok nem érdeklődik az India-Pakisztán feszültség csökkentése iránt, akkor az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagjainak is be kell avatkozniuk, mivel ez az ő felelősségük is.

Miközben India Pakisztánt azzal vádolja, hogy támogatja a kasmíri szeparatista lázadókat, akik a múlt hónapban végrehajtották a turisták ellen irányuló halálos támadást, a kínai szakértő szerint a P-5 tagjai hiteles vizsgálatot indíthatnak az ügyben, hogy foglalkozzanak India aggályaival. A Közel-Kelet államai, mint Katar, Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek, amelyek szoros kapcsolatban állnak mindkét országgal, fokozhatják a közvetítői erőfeszítéseiket. Adel Al-Jubeir, Szaúd-Arábia külügyminiszter államminisztere május 7-én érkezett Delhibe, amit a feszültségek növekedése miatt meglepő látogatásnak tartottak. Az indiai külügyminiszter, Subrahmanyam Jaishankar elmondta, hogy „jó találkozón” van túl Al-Jubeirrel, aki megosztotta India nézőpontját a terrorizmus határozottellenes fellépéséről. A szaúdi miniszter pénteken Iszlámábádba utazott, hogy tárgyaljon Pakisztán vezetőivel.

Jelenleg körülbelül 2,6 millió pakisztáni él és dolgozik a Szaúd-Arábiában, amely jelentős befolyással bír Pakisztánra. Szaúd-Arábia az évek során milliárdokat kölcsönzött Pakisztánnak, hogy segítse az országot a gazdasági válságok idején. A jelenlegi válságból való kilépés egyik lehetséges módja az lenne, ha mindkét fél győzelmet könyvelhetne el, így kielégítve saját közönségét. Delhi azt állítja, hogy a Pakisztánban és a Pakisztán által ellenőrzött Kasmírban végrehajtott rakétatámadások a múlt hónapban Pahalgamban végrehajtott támadás felelőseinek felelősségre vonására irányultak. „India már jelezte, hogy elérte céljait. Most Pakisztánon a sor. Ha válaszolni akarnak, az erős reakciót váltana ki Indiából” – mondta D. S. Hooda nyugalmazott indiai altábornagy. Pakisztán számára, különösen a hatalmas hadserege számára fontos, hogy megmutassa népének, hogy képes fellépni India ellen, és újra leckét adjon neki öt indiai légierő repülőgép lelövésével a légi harc során. India azonban nem ismerte el, hogy a jelenlegi összecsapás során elveszítette volna valamelyik harci repülőgépét. Siddiqa szerint a jelenlegi válság kimenetele azon múlik, hogy India milyen célokat tűzött ki maga elé. „India céljai napról napra változnak – a Pakisztán megbüntetésétől kezdve valami más eléréséig” – mondta. A volt indiai kapus, Deep Dasgupta szerint az indiai Premier League esetleges folytatása a „nemzet hangulatától” függ. A világ vezetői a két fél visszafogottságára szólítanak fel

Forrás: https://www.bbc.com/news/articles/clyzg8ygeezo