
Csapás a megújuló energia terjedésének: leállt egy jelentős szélerőmű projekt
A dán Orsted energiacég bejelentette, hogy leállítja a Hornsea 4 szélfarm projektet, amely a kelet-yorkshire-i partok közelében épült volna, és ezzel jelentős csapást mér a brit kormány tiszta energia ambícióira. A Hornsea 4 projekt a világ egyik legnagyobb offshore szélfarmja lett volna, amelynek potenciális kapacitása 2,4 gigawattot tett volna lehetővé, elegendő áramot biztosítva több mint egymillió háztartás számára. Az Orsted közleménye szerint a projekt már nem volt gazdaságosan fenntartható, annak ellenére, hogy a brit kormánnyal 15 éves szerződést kötöttek, amely garantálta az áram meghatározott áron történő értékesítését. Az Egyesült Királyság offshore szélenergia szektora az utóbbi években folyamatosan emelkedő költségekkel szembesült, amit a kormány is elismert.
A Brit Energia Biztonsági és Nettó Nulla Minisztérium (DESNZ) szóvivője kijelentette, hogy tisztában vannak a globálisan magas infláció és a beszállítói láncok szűkössége által az iparágra gyakorolt hatásokkal. Ez a második alkalom, hogy egy fejlesztő nagy offshore projektjét leállítja: a svéd Vattenfall júliusban leállította a Norfolk partjainál tervezett 1,4 gigawattos szélfarm fejlesztését szintén a növekvő költségek miatt. Ezt a projektet a német RWE energiacég vásárolta meg, amely azt ígérte, hogy folytatni fogja a munkát. Az offshore fejlesztők előtt álló nehézségek azonban komoly kérdéseket vetnek fel a brit kormány 2030-ra kitűzött tiszta energia célkitűzéseinek megvalósíthatóságával kapcsolatban, amely a Munkáspárt öt központi küldetésének egyike.
Jelenleg az ország energiájának kicsit több mint fele szél-, nap-, nukleáris és biomassza forrásokból származik. A kormány célja, hogy ezt az arányt 2030-ra 95%-ra emelje, mindössze öt év múlva. Az Aurora Energy becslései szerint a cél eléréséhez az Egyesült Királyságnak meg kell háromszoroznia az offshore szélenergia kapacitását, és meg kell dupláznia a napelemek és a szárazföldi szélfarmok számát a rendszerben. Ehhez jelentős fejlesztések szükségesek az elektromos hálózatban is, beleértve 620 mérföld új elektromos vezeték kiépítését, valamint alállomások és egyéb berendezések létesítését.
Sok helyi közösség ellenáll a közeli új energiahálózatok létesítésének gondolatának. Néhány iparági szakértő, valamint a Konzervatív és Reform pártok képviselői szerint a 2030-as célkitűzés nem elérhető. Dieter Helm, az Oxfordi Egyetem gazdasági politikai professzora régóta érvel amellett, hogy az infrastruktúra kiépítése ilyen rövid idő alatt szinte lehetetlen feladat. Figyelmeztetett arra, hogy ha nem sikerül teljesíteni a nagyon rövid távú célokat, az maximalizálja a próbálkozás költségeit.
Chris Stark, a kormány Tiszta Energia 2030 küldetésének vezetője elismerte, hogy a cél elérése „rettentően nehéz” lesz, de szerinte egy „Herculeus erőfeszítéssel” mégiscsak megvalósítható. Ed Miliband energiaügyi miniszter elfogadja, hogy a terv ambiciózus és vitatott, de határozottan állítja, hogy elengedhetetlen a számlák csökkentése, a klímaválság kezelése és az energiaszükségletek biztosítása érdekében. A kormány bejelentette, hogy együttműködik az Orsted céggel a Hornsea 4 projekt „újraindítása” érdekében, és biztosak abban, hogy a tiszta energia küldetés még mindig elérhető.
„Erős projektportfolióval rendelkezünk a tiszta energia 2030-as megvalósításához, és küldetés-vezérelt megközelítésünk biztosítja, hogy navigálni tudjunk a globális nyomások és az egyéni kereskedelmi döntések között, hogy elérjük a céljainkat” – nyilatkozta egy szóvivő. Az Egyesült Királyság energiapolitikája tehát komoly kihívásokkal néz szembe, és a következő években kulcsszerepet játszhat a globális energiai átmenetben, amely nem mentes a nehézségektől.

