A titkos amerikai gyár, amely felfedi Trump Amerika-első tervének ellentmondásait

A phoenixi sivatagban, az Arizonai sivatag caktuszai között egy különleges épületegyüttes bontakozik ki, amely alapvetően formálja a globális gazdaság és a világ jövőjét. A helyszínen zajló építkezés nem csupán a világ legfejlettebb félvezetőinek gyártására szolgáló üzemet teremt, hanem egy olyan létesítményt is, amely végül tömegesen fogja előállítani a legmodernebb chipeket a világon. Ez az első alkalom, hogy az Egyesült Államokban valósul meg ilyen jellegű projekt, amelyet a tajvani TSMC, a Taiwan Semiconductor Manufacturing Company irányít, és amely milliárdos befektetéseket ígér az amerikai piacon, hogy elkerülje a behozatali vámok fenyegetését.

A TSMC az a vállalat, amely a világ legfejlettebb félvezetőinek 90%-át gyártja. Eddig ezeket a chipeket kizárólag Tajvanon állították elő, amely mindössze 100 mérföldre fekszik Kína szárazföldjétől. Az iPhone-odban található Apple chip, a ChatGPT kérdéseit kiszolgáló Nvidia chipek, valamint a laptopodban vagy számítógépedben lévő chipek mind a TSMC termékei. Az Arizonában található üzem, a „Fab 21”, szigorúan őrzött terület, ahová sem üres papírok, sem személyes eszközök nem vihetők be, hogy megakadályozzák a tervek kiszivárgását. Itt található a világ egyik legfontosabb szellemi tulajdona, és a chipek előállítási folyamata rendkívül bonyolult és energiaigényes a globális gyártásban. Az Apple és Nvidia, mint fontos ügyfelek, bíznak abban, hogy a TSMC megőrzi jövőbeli termékeik terveit.

A TSMC üzemébe a BBC stábja is betekintést nyert, miután hónapok kérdezősködése után végre engedélyt kaptak a gyártási folyamatok részleges bemutatására. Az amerikai elnök, Donald Trump többször is említette az üzemet, megjegyezve, hogy a TSMC a legnagyobb a világon, és hogy az Egyesült Államok folyamatosan elvesztette a chipgyártást, amely mostanra szinte kizárólag Tajvanra összpontosul. Trump az üzem bővítését a gazdasági politikája egyik sikeres példájaként említi, különösen a külföldi vállalatok amerikai gyártásának ösztönzésében, hogy elkerüljék a magas vámokat.

Kína is figyelemmel kíséri a fejleményeket. Tajvan chipgyártási képessége a tajvani kormány által „Silicon Shield”-nek nevezett védelmi stratégiájuk része, amely a Kínától való inváziótól való félelmet próbálja mérsékelni. Az eredeti elképzelés az volt, hogy Tajvan elengedhetetlenné váljon a kritikus technológiai területen, ám a pandémia miatti ellátási lánc problémák megváltoztatták ezt a stratégiát, mivel egyetlen országra támaszkodni kockázatosnak tűnt. Kína a maga területének tekinti a független Tajvant, míg Tajvan önálló entitásként tekint magára.

A gyártási folyamat rendkívüli bonyolultsága és költsége a legfejlettebb technológiák kombinációját igényli a világ minden tájáról. Greg Jackson, az üzem egyik vezetője elmondja, hogy ezek a létesítmények a világ legfejlettebb és legbonyolultabb helyei közé tartoznak. A gyártás során a dolgozóknak védőruhát kell viselniük, mielőtt belépnének a „Gowning Building”-be, ahol a legtisztább környezetet próbálják megteremteni a mikrochipek előállításához elengedhetetlen apró tranzisztorok védelme érdekében.

Az Arizona-i TSMC üzem már a legmodernebb szilikon wafereket gyártja, amelyek 4 nanométeres chipeket tartalmaznak. Az egyes waferek előállítása 3000-4000 lépésből áll, és a gyártási folyamat rendkívüli precizitást igényel. Az amerikai elnök gazdasági politikája és a TSMC döntése, hogy a legmagasabb szintű technológiákat az Egyesült Államokba hozza, izgalmas vitákat generál a globális technológiai versenyben és a geopolitikai stratégiákban. Az üzem bővítése nem csak Tajvan számára jelent fontos lépést, hanem az Egyesült Államok gazdasági és katonai fölényének megőrzésében is kulcsszerepet játszik.

Ahogy a világ technológiai ellátási láncai egyre inkább globálissá válnak, az Arizonában épülő üzem a legújabb fejlesztéseket és az innovációt képviseli, amely a jövő gazdasági és technológiai versenyének középpontjában áll. A TSMC Arizona létesítményének fejlődése tehát nem csupán egy gyár építése, hanem a globális technológiai dominancia és a geopolitikai hatalmi játszmák színtere is.

Forrás: https://www.bbc.com/news/articles/cwywj0zgzwxo