A Just Stop Oil mozgalom elhallgatott, most a föld alá vonult

A Just Stop Oil (JSO) aktivistái ismételten előkészítik a transzparenseiket, előkeresik híres fluoreszkáló narancssárga mellényeiket, és feltöltik a hangosbemondóikat – ez egy rutinszerű tevékenység, amelyet már számos alkalommal megéltek. Három év alatt sokak számára bosszantó akciókat indítottak, köztük levesek dobálását, kukoricakeményítő festék spriccelését és utak blokkolását – ezek a tevékenységek miatt a csoport az ország egyik legnagyobb megvetésnek örvendő kampányszervezetévé vált. A JSO szombaton több száz aktivista részvételére számít London belvárosában. Azonban a mostani rendezvényük lényegesen eltér az eddigiektől. Először is, a találkozó létezése nem titok, és másodszor, valószínűleg nem lesz olyan tömeges zűrzavar, mint a korábbi demonstrációk során. Valójában ez lesz az utolsó protestálásuk, a JSO saját szavaival élve „leteszi a fényvisszaverő mellényét”, és befejezi a polgári engedetlenség kampányát. A csoport hivatalosan azt állítja, hogy megnyerték a harcukat, mivel követelésük, miszerint ne legyenek új olaj- és gázlicencek, most már kormányzati politika.

Ugyanakkor a JSO tagjai magánéletükben bevallják, hogy az új, drákóibb hatósági intézkedések, amelyek a zűrzavaros demonstrációk ellen irányulnak, szinte lehetetlenné tették a hasonló csoportok működését. Sarah Lunnon, a JSO társalapítója elmondta, hogy a szombati rendezvény „örömteli ünneplés” lesz. „Hihetetlen dolgokat csináltunk együtt, megbíztunk egymásban” – mondta. Az ünneplés nemcsak az aktivisták számára fontos, hanem azok számára is, akik eddig érintettek voltak, például a dugók miatt késlekedő autósoknak, vagy azokat, akiket megdöbbentettek a műalkotások elleni támadások. A rendőrség is örülhet, hiszen a JSO demonstrációinak felügyelete több ezer órát emésztett fel, és költségeik elérték a több millió fontot. 2023-ban a londoni Met Police úgy becsülte, hogy a csoport akcióinak költségei közel 20 millió fontot tettek ki.

A JSO megszűnése azonban komoly kérdéseket vet fel, például az, hogy valóban a zűrzavaros éghajlati tüntetések végéről van-e szó az Egyesült Királyságban, vagy a csoport kényszerű eltűnése új, még zűrzavarosabb vagy kaotikusabb akciókat indíthat el. A JSO módszere kis létszámú, elkötelezett aktivistákból állt, akik céltudatos akciókat hajtottak végre, hogy maximális zűrzavart vagy nyilvános felháborodást okozzanak. Az akciók mindig erőszakmentesek voltak, és az aktivistáknak vállalniuk kellett a felelősséget – meg kellett várniuk, hogy letartóztassák őket. Az olyan vezetők, mint Roger Hallam, aki eredetileg öt év börtönbüntetést kapott a M25-ös autópálya forgalmának megzavarására tett kísérlete miatt, számára a büntetés láttatása kulcsfontosságú része volt a nyilvánossági megjelenésnek.

A rendőrség, amelyet a közvélemény haragja és a kedvezőtlen médiafigyelem mozgósított, új hatalmakat követelt, hogy megállítsa az „ökológiai zakkantokat”, ahogyan a Sun újság nevezte őket, és más aktivistákat. A politikai vezetők figyelembe vették ezt a kérést, és a legnagyobb változást a 2022-es Rendőrségi, Bűnügyi, Büntetési és Bírósági Törvény jelentette. Ez a törvény a „közrend szándékos vagy gondatlan megsértését” törvénybe iktatta. Olyan, lazán meghatározott cselekedetek, mint a „súlyos szorongás, súlyos kellemetlenség vagy súlyos közérdek-károsítás” most már potenciálisan súlyos bűncselekménynek számítottak. Ez pedig új jogi utakat nyitott meg a hatóságok számára, például a közrend szándékos megsértésének vádját. Most már még egy potenciálisan zűrzavaros akció tervezése is jelentős börtönbüntetést vonhatott maga után. Az ezt követő Public Order Act szélesebbre tágította a rendőrség hatáskörét a demonstrációk kezelésében, új bűncselekményeket vezetett be, például „lekattintás” tárgyakhoz, súlyos zűrzavar okozása alagutazással, és a fő infrastruktúrák megzavarásával.

A bíróságok, a felsőbb bíróságok támogatásával, megakadályozták, hogy a tüntetők jogi indoklással élhessenek a cselekedeteik mögött a többségében megítélt ügyekben. Az Apellációs Bíróság elfogadta, hogy a vádlott hite és motivációja túl távoli ahhoz, hogy jogi indoklást jelentsen a tulajdonban okozott károkért. Ez azt jelenti, hogy a vádlottnak már nem lehetett érvként felhozni, hogy a klímaváltozás által jelentett nagyobb fenyegetés indokolja a festék fröcskölését az épületekre, az úton való ücsörgést, vagy más zűrzavaros tevékenységeket. A bíróság számára mostanra az egyetlen kérdés az, hogy a vádlottak elkövették-e azt, amivel vádolják őket, nem pedig az, hogy miért tették azt.

A JSO tagja, Sarah Lunnon elmondta: „Láttuk, hogy embereket börtönbe zárnak évekig.” David Spencer, egykori rendőr, aki ma a Policy Exchange bűnügyi és igazságügyi programjának vezetője, azt mondta, hogy a jog túl gyakran „kedvezett a zűrzavaros tüntetéseken részt vevőknek a mások jogainak rovására”. A Liberty emberi jogi szervezet viszont másként látja a helyzetet, és úgy véli, hogy a jogi változások a demokrácia ellen irányuló támadást jelentenek. Ruth Ehrlich, a szervezet politikai és kampányfőnöke érvelése szerint a jogi változások „megfélemlítő hatással voltak arra, ahogyan mindannyian kiállhatunk az általunk képviselt értékek mellett”.

Ebben a helyzetben néhány klímaaktivista arra a következtetésre jutott, hogy itt az ideje elvetni a mozgás régóta fennálló felelősségvállalási elvét – zűrzavaros akciókat hajtanak végre, de nem maradnak ott letartóztatásra. Az elmúlt évben egy Shut the System (STS) nevű csoport sorozatos bűncselekményeket követett el pénzügyi és biztosítói cégek irodái ellen: ablakokat törtek be, festékkel mázolták le őket, és januárban optikai kommunikációs kábeleket céloztak meg. Az egyik szervezővel egy üzenetküldő applikáción beszéltem. Azt állítják, hogy a jogi változások miatt a hagyományos, felelősségteljes tüntetések már nem életképesek.

Forrás: https://www.bbc.com/news/articles/cz6denxzweeo