Védelmi megállapodások és palotai meghívók: Az Egyesült Királyság és az EU alkudozása a Brexit utáni első csúcs előtt
Hétfőn Londonban tartották meg az Európai Unió és az Egyesült Királyság első bilaterális csúcstalálkozóját a Brexit óta, amely szimbolikusan fontos pillanatnak számít. A találkozón részt vevő tisztségviselők és elemzők, akikkel beszéltem, egyetértenek abban, hogy a Brexit által okozott bilaterális keserűség már nem létezik. A globális események súlya, mint például Oroszország és Kína fenyegetése, az ukrajnai háború, és az Egyesült Államok Donald Trump alatti politikájának hatásai, amely már nem helyezi előtérbe az európai védelmet, arra ösztönzi a két hatalmat, hogy közelebb dolgozzanak egymáshoz. Anand Menon, a UK in a Changing Europe think tank igazgatója elmondta, hogy ha nem dolgoznak együtt, az a jelenlegi nemzetközi helyzetben nem lenne jó fényben feltüntethető.
A találkozóra készülve Franciaország, mint a legnagyobb EU-tagállam, keményen játszott az előzetes tárgyalások során. Érdekes, hogy a csúcstalálkozó előtti utolsó pillanatokban az Egyesült Királyság bejelentette, hogy Emmanuel Macron francia elnököt meghívták első állami látogatására, amelyet júliusban tartanak Windsorban. A Labor Párt vezetése, Sir Keir Starmer, láthatóan igyekszik javítani a francia vezetőhöz fűződő viszonyt, mivel az EU minden tagállama szeretné, ha a közelgő találkozón közelítenék egymáshoz a felek álláspontját.
A csúcstalálkozón három külön bejelentésre számíthatunk. Az első a kereskedelmi intézkedések bejelentése lesz, amelyek a közelmúltban választásokon győztes Labor Párt által ígért „kapcsolatok újraindítását” célozzák az EU-val. Azonban ezek messze állnak attól, hogy gazdasági áttörést jelentsenek az Egyesült Királyság számára. A Labor Párt „vörös vonalai” miatt, amelyek megtiltják a vámunióhoz való visszatérést és az egységes piachoz való csatlakozást, lehetetlen az összes kereskedelmi akadály eltüntetése. Miközben a közvélemény-kutatások azt mutatják, hogy a britek többsége szeretné, ha több kereskedelem történne az EU-val, a Labor Pártnak figyelembe kell vennie a népszerű Eurosceptikus Reform Párt nyomását is.
A találkozón a mezőgazdasági termékek, állati és növényi egészségügyi megállapodás, más néven SPS megállapodás is napirenden lesz. Ez a megállapodás elősegíti a hús- és növényi termékek exportját és importját az Egyesült Királyság és az EU között, így csökkentve a Brexit utáni kereskedelmi bonyodalmakat Észak-Írország és Nagy-Britannia között. Az EU viszont ragaszkodik ahhoz, hogy az Egyesült Királyság elfogadja a jövőben bevezetett új SPS szabályok betartását, és az Európai Bíróság szerepét az egyezmény ellenőrzésében. Ezek a feltételek valószínűleg népszerűtlenek lesznek a Brexit hívei körében, és bonyolítják az Egyesült Államokkal való mezőgazdasági megállapodás elérését is.
A találkozón terítékre kerül a fiatalok mobilitási programja is, amely lehetővé tenné az EU fiatal állampolgárainak, hogy utazzanak, tanuljanak és akár dolgozzanak is az Egyesült Királyságban. A brit kormány hasonló programokat működtet más országokkal, mint például Kanada, Ausztrália és Japán. Ugyanakkor a Labor kormánynak sürgős prioritása a migrációs számok csökkentése, ami nehezíti a megállapodás megszületését.
A csúcstalálkozó során említést nyer az illegális migrációval kapcsolatos intézkedések, a szén-dioxid határokon átnyúló adózási együttműködés, valamint az energia kereskedelem egyszerűsítése is. Az EU-UK kereskedelmi akadályok csökkentése a vegyi anyagok és gyógyszeripari termékek terén szintén a brit kormány célja. A bűnüldözés hatékonyabbá tétele érdekében az Egyesült Királyság hozzáférést kér az EU adatbázisaihoz, de egyelőre az EU elutasította ezt a kérést.
A védelem és biztonság terén a két fél közötti együttműködés szintén a napirenden szerepel. Az Egyesült Királyság védelmi ipara szeretné elérni, hogy részt vehessen az EU új újrafegyverzési programjában, amely a geopolitikai helyzet gyors változása miatt jött létre. Franciaország szigorúan korlátozná a nem EU-s cégek részvételét a védelmi szerződéseknél, ami bonyolítja a helyzetet, de úgy tűnik, hogy a közép-európai országok és Németország inkább a nyitottságot támogatja a brit cégek számára.
A következő lépések tehát nemcsak a közelgő találkozón, hanem a jövőbeni együttműködés szempontjából is kulcsfontosságúak. A politikai vezetőknek figyelembe kell venniük a közvélemény véleményét, miközben olyan megállapodásokat próbálnak elérni, amelyek mindkét fél számára előnyösek lehetnek. A Brexit utáni helyzet bonyolultsága és a folyamatosan változó globális politikai táj hazánk és az EU közötti kapcsolatok újragondolását teszi szükségessé.
Ezeket is érdemes megnézni
Ház vásárlás menete hitelre: lépések és fontos tudnivalók
Élelmiszerbankok zárnak be a támogatás hiánya miatt
