A jövő űrutazása: Robotok helyettesíthetik az emberi űrhajósokat?

Karácsony estéjén a NASA Parker Napkutató űrszondája egy történelmi repülést végzett a Nap mellett, közelebb a csillaghoz, mint bármelyik korábbi ember által készített tárgy. Az űrszonda célja az volt, hogy mélyebb ismereteket szerezzen a Nap működéséről, és arról, hogy ez hogyan befolyásolja a Föld űridőjárását. Ez a pillanat mérföldkő volt az emberiség számára, hiszen a szonda teljesen autonóm módon, előre programozott feladatokat végrehajtva közelítette meg a Napot, anélkül, hogy bármilyen kommunikációs kapcsolatba lépett volna a Földdel. Az elmúlt hat évtizedben számos robotikus szondát indítottak el a Naprendszer különböző pontjaira, amelyek olyan helyszínekre érkeztek, ahová az emberek soha nem tudtak eljutni.

A Parker Napkutató 10 napos repülése alatt olyan extrém hőmérsékleteket tapasztalt, amelyek elérték az 1000 Celsius-fokot. Az ilyen autonóm űrszondák sikeressége, valamint az új fejlett mesterséges intelligencia (MI) megjelenése kérdéseket vet fel az ember szerepével kapcsolatban a jövőbeli űrkutatásban. Néhány tudós már azt is megkérdőjelezi, hogy egyáltalán szükség van-e emberi űrhajósokra. Lord Martin Rees, az Egyesült Királyság Csillagásza, úgy véli, hogy a robotok fejlődése folyamatosan gyengíti az emberi részvétel indoklását az űrkutatásban. „Nem hiszem, hogy adófizetők pénzét kellene arra költeni, hogy embereket küldjünk az űrbe” – mondta. Szerinte az emberi űrutazás egyfajta kaland, amely a gazdag emberek élménye, és ennek a költségeit magánfinanszírozásban kellene megoldani.

Andrew Coates, a Londoni Egyetem fizikus professzora is hasonló véleményen van, hangsúlyozva, hogy a robotok képesek messzire eljutni és sokkal több feladatot teljesíteni, mint az emberek, ráadásul olcsóbbak is. „A robotok egyre okosabbak lesznek a mesterséges intelligencia fejlődésével” – tette hozzá. De vajon mit jelent ez a jövőbeli űrhajós generációk számára? Bizonyos funkciókat az emberek még mindig képesek ellátni az űrben, amelyeket a robotok, bármennyire is fejlettek, soha nem tudnak. A robotikus űrszondák már minden bolygót meglátogattak a Naprendszerben, valamint számos aszteroidát és üstököst, de az emberek csak két helyszínre jutottak el: a Föld körüli pályára és a Holdra.

Összesen körülbelül 700 ember járt az űrben 1961 óta, amikor Jurij Gagarin lett az első kozmikus felfedező. A legtöbben a Föld körüli pályán, vagy a szuborbitális repüléseken (pár perces függőleges ugrások az űrbe) vettek részt. Dr. Kelly Weinersmith, a Rice Egyetem biológusa és a „City on Mars” című könyv társszerzője úgy véli, hogy a presztízs mindig is fontos szerepet fog játszani abban, hogy embereket lássunk az űrben. „Ez egy nagyszerű módja annak, hogy megmutassuk, hogy a politikai rendszerünk hatékony és az embereink zseniálisak” – mondta. Az emberekben élő felfedező vágy, a prestízs mellett a kutatás és a kísérletek elvégzése is fontos, amelyek elősegítik a tudományos fejlődést.

A robotok képesek hozzájárulni a tudományos kutatáshoz, hiszen olyan helyszínekre is eljuthatnak, ahol az emberek nem tudnak, és ott különböző műszerekkel vizsgálhatják a légkört és a felszínt. Dr. Weinersmith kiemelte, hogy bár az emberek sokkal sokoldalúbbak, és gyorsabban végeznek el feladatokat, a túlélésük az űrben rendkívül drága és nehéz. A robotok nem igényelnek hidratálást, tápanyagokat, alvást, így sokkal egyszerűbb életkörülmények között működnek.

Azonban a robotoknak is vannak hátrányai. Például a Marsra küldött roverek rendkívül lassúak, alig 0,1 mph sebességgel haladnak. Dr. Ian Crawford, a Londoni Egyetem bolygótudósa rámutatott, hogy míg a mesterséges intelligencia képes legyőzni az embereket a sakkban, nem biztos, hogy ugyanezt meg tudja tenni az új környezetek felfedezésében. A technológia azonban segíthet az űrhajósok munkáját kiegészíteni, például automatizálva a monoton feladatokat, így a kutatásra összpontosíthatnak.

A NASA Valkyrie robotja, amely az emberi képességeket utánzó gép, szintén figyelemre méltó példája a fejlődésnek. Az űrkutatásban való felhasználásra tervezett humanoid robotok egyre elterjedtebbek, és a jövőben valószínűleg még nagyobb szerepet kapnak az űrbeli tevékenységek során. A NASA Curiosity rover például már most is autonóm módon végez kutatásokat, és bizonyos tudományos feladatokat emberi irányítás nélkül hajt végre.

Bár a robotok sok területen segíthetnek, az emberek jelenléte az űrben továbbra is inspirálóan hat a Földön élőkre. Leroy Chiao, egy volt NASA űrhajós, aki három űrrepülésen vett részt, megerősítette, hogy az emberek tevékenysége mindig is izgalmat keltett a közönségben, és a Marsra való első emberi leszállás még nagyobb figyelmet kapna, mint a Holdra lépés. Jelenleg a NASA úgy tervezi, hogy az Artemis program keretein belül visszaküldi az embereket a Holdra, és a következő küldetés során 2026-ban négy űrhajós körberepüli a Holdat.

Elon Musk, a SpaceX vezérigazgatója is ambiciózus tervekkel rendelkezik a Mars kolonizálására, amelyben a Starship nevű új űrhajót szeretné használni, hogy emberek ezreit juttassa el a vörös bolygóra. Mindezek ellenére sok kérdés és technikai probléma áll még előttünk, amelyek megoldásra várnak, mielőtt az emberi élet a Marson valódi lehetőséggé válna. Az űrkutatás jövője tehát valószínűleg a robotok és az emberek együttműködésén fog múlni, amíg el nem érjük a következő lépéseket a galaxis felfedezésében.

Forrás: https://www.bbc.com/news/articles/cy7keddnj31o